Hogyan készüljünk az első osztályra? I. rész

Most induló sorozatunkban abban szeretnénk az iskolába készülő gyermekek szüleinek segíteni, hogyan tudják gyermeküket minél könnyebben és a legnagyobb élvezettel az iskolára felkészíteni. Egyáltalán mi várható el tőlük, és mi az, amit mi felnőttek az iskola mumusának az árnyékában gondolunk minderről.

Akkor lássuk először az első képességterületet: hogyan beszélünk és hallgatunk!
beszédértés
 

Az elmúlt közel száz év alatt beszédünk tempója megkétszereződött. Mi, akik a munka világában pörgünk, igyekszünk ezzel a tempóval versenyt tartani, megtanulni, és szelektálni. Ezzel szemben a kisgyermekek ilyen gyors változást nem tudnak produkálni. Érdemes odafigyelni arra, hogy az óvónénik lassabb tempóban, erős artikulációval beszélnek. Különösen fontos lehet ez ott, ahol az iskolába készülő kisgyermeknek több idősebb testvére van. Bár ő már biztosan gyorsabban dolgozza fel a hallottakat, mégis, jó, ha amikor vele vagyunk, tudunk egy kicsit lassítani. Beszédünket erősebb artikulációval, mimikával és gesztusokkal kísérni.

 A beszéd és megértésének fontos feltétele, hogy jól lássuk a beszélőt. Ha viszont minden családtag a televízió, a számítógépe vagy a telefonja felé fordulva beszél a másikhoz, elvész a fent említett lehetőség, ami a közlésünk értelmét akár 50-60%-ban is befolyásolhatja. Ennél valamivel jobb a helyzet autóban, vezetés közben, hiszen ott a visszapillantó-tükörben van némi lehetőség a szemkontaktusra, a mimika leolvasására.


 Igyekezzünk olyan helyzeteket teremteni (közös tevékenységek közben), amikor ez a spontán megfigyelhető beszéd elérhető gyermekünk számára. Felmerülhet a kérdés, hogy sokat mesélünk gyermekünknek, de ő leginkább az ölünkben ül ilyenkor, nem is láthatja a szánkat, arcunkat. Ez természetes és ennél fontosabb nincs is, mint hogy a gyermek ebben az intimitásban élje át nyelvének élményét.

 Mint mindenben, itt is az a legfontosabb, hogy minél több inger érje őt. (beszélgessünk telefonon és lássa, beszéljünk a szomszéddal, a boltban, a nagyszülővel, meséljünk egyszerre több gyereknek szemből és este csak neki, vagy tesóival együtt összebújva – így biztosan elegendő impulzus éri nyelvünkkel kapcsolatban)

 Nem csak a tempó változott ilyen mértékben, hanem a zajszint is hasonló ütemben növekedett az elmúlt évtizedekben. Sok kisgyerek egy-két vidéken töltött hét után visszavágyik oda, „mert ott csönd volt”. Ez azonban nem is elsősorban a fülének fontos, sokkal inkább az idegrendszere nyugszik meg ebben a csöndes környezetben, lehetőséget adva arra, hogy az átélt ingereket feldolgozza. Persze a hétköznapok menetrendjébe ez a fajta csönd nehezen illeszthető bele. Azt azonban be kell látnunk, hogy már az óvodából hazaérve, a város zajától megterhelve olyan zajmennyiség éri a gyermeket, amit ki kell pihennie. Szüksége van, nem csak neki, de nekünk is, egy rövidebb-hosszabb csendes „megérkezéses-átállásos” időszakra, amikor még nem kapcsoljuk be a televíziót, rádiót, számítógépet. Egész egyszerűen pihentetjük az érzékszervünket, és ezáltal magunkat. Az állandó zajszint ateljesítményromlástól kezdve, a pszichoszomatikus tüneteken át egészen az immunrendszer gyengüléséhez vezethet. Tanuljunk meg örülni a csendnek!

Tags: iskolakezdés,, iskolaérettség,, tanácsok szülőknek, beszédértés fejlesztése, beszédészlelés fejlesztése, iskolaelőkészítés

Lépj kapcsolatba velünkemailIkonTe is!
    • Elérhetőségünk:

    • Bejelentkezés:
      e-mail:
       Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
      vagy
      telefon: 06-20-5963761, 06-20-4053939

    • Foglalkozásainkat előzetes bejelentkezés után a Budapest, I. ker.
      Hattyú utca 12. szám alatt tartjuk.

    • Kihelyezett foglalkozásaink Érdligeten is elérhetőek. Tanácsadás,tanfolyamok Budapesten és a környező megyékben. 

      Kövess minket!